A szombat hajnal szomorkás, borongós idõvel fogadta a három kondérban mintegy 200 kilónyi szilvából lekvárt fõzõ asszonyokat. A felvonulásra szerencsére megemberelte magát az idõ, s kellemes nyárvégi, napsütéses langymelegben gyülekezhettek a felvonulók. Senkit nem tántorított vissza, hogy a hintó kereke Peténybe jövet kitört, s hogy a meghívott jóbeszédû vendég-kisbíró polgárõr szolgálata miatt nem tudott eljönni a mulatságra. Ki megörökölt, ki frissen varratott, ki egész héten át tartó szervezéssel kölcsönbe kapott csodaszép viseletben pompázott. Megérkezett Nézsáról két fenséges ló is, hogy a menetet vezesse, s kocsmárosunk is felpattant a traktorra, mely a gyerekekkel megrakott kocsit vontatta. Megindult a menet az Akácfa úttól a faluközpontig több utcán is végigkanyarogva, meg-megállva egy táncra, némi süteményre, frissítõre, borocskára.

A hivatal elõtt az óvodások elõadták szüreti mûsorukat, majd a kocsma elõtt kezdetét vette az erre az alkalomra szervezõdött helyi színjátszó társulat vásári komédiája.
A csepûrágók a vonulás három helyszínén hatalmas sikerrel adták elõ Radványi Gábor „Petényiáda, azaz Petény vitéznek és az õ szívszerelmének, Böskének szomorú története” címû vígjátékának három felvonását. A hangulatról szavak helyett beszéljenek a képek…. A délután folyamán 1000 Ft-os támogatói áron lehetett megvásárolni a saját névre felcímkézett, frissiben elkészült isteni szilvalekvárt, melynek bevételét az Önkormányzat az óvoda támogatására fordítja majd. A hatalmas érdeklõdést mutatja, hogy a bál kezdetére kikaparták az utolsó üst utolsó csepp lekvárját is, hiába vásároltak volna még jó pár üveggel.

A hajnalig tartó bálon, mely látogatottságában és hangulatában felülmúlta az elõzõ évek bulijait, Ferenczi János szolgáltatta a zenét. Csodálatos nap volt. Csak remélhetjük, hogy az október 9-i második szüreti nap is hasonlóan jól sikerül majd, melyre erdélyi, felvidéki és hazai hagyományõrzõ együtteseket várunk.