Alsópetény

ALSÓPETÉNY KÖZSÉG EGYHÁZI ÉLETE

Alsópetény lakossága vallási szempontból – kevés kivétellel – római katolikus. Községünk a nézsai plébániához tartozik Keszeg községgel együtt.

Miserend:

Vasárnap

minden héten: 11.15 órakor

első pénteken,

- nyári idõszámítás szerint (03.29-10.24.) 17órakor,
- téli idõszámítás szerint (10.25-03.28.) 16 órakor 

Minden szentmise kezdetét három harangszó jelzi:

- 1. szentmise elõtt egy órával szólal meg,
- 2. szentmise elõtt fél órával,
- 3. harangszó pedig a szentmise kezdetét jelzi (beharangozás).

PLÉBÁNIATÖRTÉNET ÉS A TEMPLOM TÖRTÉNETE

Az 1718-i összeírás szerint Alsópetény a püspökhatvani egyházközség fíliája volt Nézsával együtt.

Az elsõ plébános Mocsányi Mátyás (1711-1715) 1701-ben lett püspökhatvani plébános.

Szent István király templom 

Az alsópetényi római katolikus templom a XV. században épült. Hajóját 1724-ben Jeszenszky István a régi anyagból átépíttette. 1725-bõl ismerjük az elsõ jegyzõkönyvet a Szent István király templomról.

A falu feletti dombon álló (templomdomb), Szent István királynak szentelt templom szentélye és sekrestyéje boltozott, új teteje van huszártoronnyal, melyben kis harang van. Három oltárát a magyar szent királyok, István, László és Imre képei díszítik.
A templomot Jeszenszky Miklós restauráltatta 1703-ban. A hajó még ekkor is síkmennyezetes. Négy ablaka van a templomnak, orgona, szószék, egy régi mellék- és egy új fõoltár áll benne. Ez utóbbit Jeszenszky Antal készíttette, kivel a család Alsópetényben birtokos ága kihalt. 1759-ben már Bacskády Pál a birtokos, aki a diadalív felett (ld a jobb oldali képet) olvasható kronosztichon szerint[1] ebben az évben nejével, Hunyady Annával együtt renováltatta a templomot. A felirat szerint ekkor készült a hajó boltozata és a karzat is.

1791-ben Gyurcsányi Ignác özvegye, Blaskovich Terézia a Werbõczy-udvarház romjainak egy részében családi kriptát alakított ki. A kripta tetején emlékoszlopot emeltetett Werbõczy emlékére (ld a bal oldali képen).

A XIX. században már több, a Gyurcsányiakkal rokoni kapcsolatba került család – a Prónayak, a Somonyiak, az Andreánszkyak – birtokolták a települést. A templom déli oldalán a földbe süllyedve sok XVIII-XIX. századi, romhányi kõbõl faragott sírkõ található eredeti helyén. A szentély külsõ oldala elõtt pedig egy karéjosvégû kereszttel díszített sírfedlap fekszik, valószínûleg középkori.

A templom tatarozási-, és restaurálási munkái

1924-ben kívülrõl restaurálták a templomot, a földesúr, báró Andreánszky Gábor és a hívek nagy áldozatkészsége tette ezt lehetõvé. A templom tetejét eternit palával fedték le, a templom külsejét pedig újonnan vakolták.

A templom részleges újra-tatarozására 1960-63-ban került sor. Ekkor került napvilágra a reneszánsz pastoforium [2], a déli ülõfülke és még egy kisebb fülke.

A kopott téglapadló helyett cementlapokat raktak le és restaurálták a rokokó mellékoltárt (ld a jobb oldali képen), mely hosszú ideig a templom padlásán hevert.

1985-ben a templom állapotáról ezt írja Láng András plébános a Historia Domusban: „Az alsópetényi templom van a legrosszabb állapotban. Restaurálni kellene. A munkák megkezdése 1978-tól halasztódik. Régi benyújtott költségvetések és levelezések tanúskodnak errõl. A külsõ vakolat nagy része már lehámlott. A falon kívülrõl két-három ujjnyi repedések, a templom belsejében hasonlóképpen.”

Sok éves tervezgetés és tárgyalások után az 1990-es években kezdõdött csak meg a templom restaurálása. Statikai megerõsítés történt, majd tetõfelújítás és a templom homlokzatának helyreállítása.

Bemutatásra kerültek a hajó és a szentély kutatása során elõkerült építészeti részletek úgy, hogy a templom egységes barokk megjelenése ne változzon. Elkészült a harangtorony tatarozása a Werbõczy-emlékmûvel és az alattuk lévõ Gyurcsányi-kriptával együtt (ld. a bal felsõ képet).

Alsópetény egyházközsége elfogadta a belsõ tér fali eredeti törtfehér színének visszaállítását, a kõfelületek újbóli meszelését, a korábbi téglapadozat visszaállítását, és kifejezetten örült a barokk oltár megmaradt elemeibõl készült új fõoltárnak. Ismét visszakerült a gyóntatás az oltár mögé, és új fémajtóval a reneszánsz pasztofóriumfülke is visszakapta eredeti funkcióját.

Az új liturgikus teret új kõ szembemisézõ oltár és felolvasó egészíti ki. A karzat alatt méltó helyre került a Gyurcsányi-kápolnából származó Pieta-szobor és egy konzolkõ, mely az egyetlen elõkerült román kori kõfaragvány. A hajó középsõ terébe pedig visszakerült az eredeti barokk csillár, melynek hiteles restaurálása Simon Sándor ötvös-iparmûvész munkáját dicséri.

Szent István király templom leírása

Külseje: Fõhomlokzatát egyetlen bejárati kapu, egyenes záródású, zárókõvel. Az oromfalban három fekvõ ovális ablak A déli falon, a hajóban három barokk ablak, a szentély falában két ablak, gótikus kõkerettel. Északi fal második szakaszában elõcsarnokos oldalbejárat, barokk kõ-ajtókerettel. A nyolcszög három oldalával záruló szentély, sarkain támpillérekkel. Az oldalbejárati ajtón szép rokokó kilincs, zár és vasalás van. Az északi fal ablaktalan, ezen az oldalon van a sekrestye.

Belseje: Gótikus, keresztboltozatos szentély, a hajó barokk, utóbbi a kórussal együtt három-boltszakaszos, lapos, kettõs kosáríves hevederek közt kupolasüveg boltozatok. A kórust két oszlopon három ív tarja.

A templom berendezése: A fõoltár barokk (XVIII. század közepe) két-két oszlop és egy-egy pillér között (ld. balra). A fõoltárkép félköríves, barokk keretben lévõ „Szent István korona felajánlása” látható, a festmény bal oldalára Szt. Kristóf, jobbra egy szent nõ szobra került.

Az oromzatot egy Szentháromság-szoborcsoport díszíti. Az egykori barokk fõoltár rekonstrukciója egy új barokkizáló, márványozott oltárasztal, s a menza elejére helyezett barokk feszület elhelyezésével vált teljessé.

Az ún. „Fájdalmas oltár” barokk építménye az északi hajófalnál áll, ahová egészen biztosan késõbb került. Ezt az oltár jobb oldalánál elõkerült vörös színû, barokk baldachinfestés-töredék megléte is megerõsíti. A kétoldalt álló egy-egy pillér és oszlop feletti párkányon négy angyalfej által kísért és sugárkoszorúval övezett, plasztikus Isten Szeme-ábrázolás látható.

A Pieta-mellékoltárt özv. Gyurcsányi Ignácné Blaskovich Terézia állíttatta 1791-ben. A „Fájdalmas oltár” építményét 2008-ban sikerült restauráltatni, eredeti barokk márványozásának és fémszínezésének helyreállítását Kovácsné Bartos Valéria végezte. Dr. Beer Miklós püspökatya 2008. 10. 17-én ünnepi szentmise keretében szentelte fel a szépen felújított mellékoltárt.

A templomban lévõ fekvõ formátumú, olajjal festett predellaképet, - a „Kereszten alvó kis Jézus a szenvedés eszközeivel” téma ikonográfiailag igen ritka ábrázolású - Fazekas Gyöngyi restaurálta.

Az északnyugati karzataljban lévõ, kõbõl készült barokk Pieta-szoborcsoport egykor az idõközben elpusztult Gyurcsányi-kastélykápolna kegyszobraként szolgált.

A harangtorony és három harangja

Az alsópetényi templom egyik érdekessége a különálló harangtorony, amely kétemeletes, s a templomtól délkeletre emelkedik. Elsõ említése 1832-bõl való. Jellege barokk, a XVIII. században épült, valószínûleg ekkor számolták fel a korábbi haranglábat.

Ma három harang található benne
A legnagyobb, „E” harang 62 cm átmérõjû, 128 kg, felirata: „Szûz Mária, Magyarország védõasszonya könyörögj az alsópetényi jámbor hívekért!”
A középsõ „G” harang 51,5 cm átmérõjû, 78 kg, rajta: a „Szent József, oltalmazd az alsópetényi híveket!” felirat látható. A két harang költségéhez a hívek, köztük fõleg báró Andreánszky Gábor járult hozzá 1000 Koronával. Mindkettõ 1920-ban készült, Szlezák László budapesti mûhelyében, összesen 5050 Koronáért.
A legkisebb harang, 1926-ból való, melynek mérete 26,5 cm átmérõjû, latin felirata Szent Mihály arkangyalhoz szóló védelmet kér.

VALLÁS RÉGEN ÉS MA

A vallás mindig is jelen volt Alsópetény életében. A vallásellenes politika idõszakában megélhetésüket, egzisztenciájukat féltõ emberek csak titokban gyakorolhatták vallásukat, bár sokan nem törõdve ezzel, eljártak a szentmisére, megtartották liturgikus ünnepeiket, hittanra járatták gyermekeiket.

A vallás iránt fokozott érdeklõdés figyelhetõ meg a rendszerváltás utáni években, a kilencvenes évek elejétõl. Ekkortájt érkezett a nézsai egyházközséghez Görbe József atya, akinek szívhez szóló, lelkesítõ beszédei sokakban felélesztették a hit szíveikben kialvó félben lévõ tüzét. 2004-ben pedig Gedeon József plébános atya került a nézsai egyházközség, és híveinek élére, aki 20 évig Szõdön teljesített egyházi szolgálatot.

Vallásgyakorlat

Vallásgyakorlónak azt a személy mondjuk, aki rendszeresen részt vesz a vasárnapi szentmiséken, igénybe veszi a szentségek kegyelmi forrásait, a közösségen kívül a családjában, vagy magánúton is naponta imádkozik, részt vesz az egyházközség pénzkiadásainak fedezésében, részt vesz az egyházközségi munkákban, életének eseményeit, feladatait a krisztusi elveknek megfelelõen igyekszik megvalósítani, hite, gondolkodása megfelel az egyház tanításának, hitoktatásban részesül ill. gyermekei számára ezt kéri. Ilyen Alsópetényben a megkereszteltek 10%-a, ami az országos átlag is.

Közösségek

Alsópetényben Rózsafüzér csoport mûködik, õk vezetik a májusi, októberi litániát, imáikkal kérik Isten segítségét családjainkra, közösségeinkre.

A takarító csoport áldozatos munkájával teszi tisztábbá a templombelsõt, virágokkal díszíti a templomot, hogy ezáltal is még szebbé tegyék liturgikus ünnepeinket.

A ministránsok, felolvasó lányok aktív közremûködésükkel segítik a pap oltár körüli szolgálatát, a szentleckék felolvasását.

Az alsópetényi Karitász csoport segíti a rászorulókat, hátrányos helyzetû gyermekeket. Pl. idén tavasszal élelmiszersegélyt, ruhasegélyt vittek Böjte Csaba testvér erdélyi kis árváinak.

Az egyházképviselõ-testületi tagok a plébános vezetésével rendszeres összejövetelein megbeszélik és megszervezik az egyházközségben felmerülõ teendõket.

Hitoktatás

A hitoktatás a nevelés leglényegesebb dimenziója. Bizalmat ébreszteni a gyermekben Isten és az emberek között. A gyermekek igénylik a transzcendens kapcsolatot, ezért a vallási tartalmak átadása kicsi koruktól kezdve fontos. A szülõk számára idõ hiányában ez egyre nehezebb. A probléma ott van, hogy az egyház nem mindig jut a gyermek közelébe azokban a kritikus években (2_6 éves korban), amikor a szellemi "beállás" történik. Ilyenkor a gyermek töltekezik azzal, amit talál: hiedelmekkel, babonákkal, asztrológiával, ezoterisztikával A szülõk segítésére ezért óvodai hittant indítottunk.

Az általános iskolások számára a hitoktatás az iskolában történik, bár sajnos az idei tanévtõl az alsó tagozatos iskolások számára már helyben nem szól a csengõ, de a polgármester úr jóvoltából a hittanórákat megtarthatjuk az iskola épületében.

Az alapvetõ hitismereteken kívül szeretném, ha a fiatalok jobban megismernék egyházközségünk történetét, küzdelmeit a történelem viharában.

„ A hit nem idegeníti el az embert a világtól! Ellenkezõleg: kapcsolatot teremt. Az egyedüli valóságos kapcsolatot az ember és a világ között. A szabadság a szeretet mértéke, amire képesek vagyunk!”- hirdette évtizedeken át II. János Pál pápa (1920-2005).

Írta és összeállította:
Barnáné Busai Katalin 
hittanár

Forrásanyag
A nézsai plébánia irattárának anyakönyvei
Mûemlékvédelmi kulturális örökségvédelmi folyóirat 2005.
Nógrád megye mûemlékei Akadémiai kiadó Budapest, 1954.
Zelnik Csaba Ákos: Alsópetény Mikszáth kiadó Horpács, 2005.

[1] A kronosztichon szövege: Nobilis PaVLVs BacskaDI et ConthoraLIs elVs Anna HVnyaDI FornICe et Choro eXornari ab VtrInqVe reno Varl tegI et In altarI feCIt.
[2] Pastoforium: a szentély belsõ falához épített szentségház